Nem vagyunk nagy nyaralók, inkább évi pár hétvégét töltünk pihenéssel. Ezzel telt a legutóbbi is. Szinte már megszokott nekünk az efféle utazás, most mégis több olyan élmény ért, ami sem máskor, de eddig még sosem ért. Utólag nagyon sajnálom, kellett volna!

Reménykedve végre a tavasz megérkezésében, de főleg mert március elején van a házassági évfordulónk, a hétvégét vidéken, a Velencei-tó közelében töltöttük. A cél persze a pihenés, a telefon mégis bekapcsolva..
Összekötve a kellemest a hasznossal, péntek délelőttre egy siófoki ügyféllel egyeztettem tárgyalást. Nem hétköznapi volt a téma, teljesen ki kellett magam zökkentenem az itthoni megszokásból, az átlagos szegedi perspektívából: több új épületet néztünk végig, magasak voltak, az erkélyekből – ahogy mondani szoktuk – örök panoráma látszik, egyenesen a Balaton felé. Nem mindennap jár az ember olyan 8. emeleti teraszon, ahonnan majd' 360 fokos a kilátás a vízre! Egy pillanatra meg kellett szakítanom a beszélgetést, annyira lenyűgözött a látvány! De mint kiderült, egyeseknek néha ez sem elég, hiányzik belőle valami: nem olyan, mint Korzika...
Másnap Székesfehérvár felé vettük az irányt. A hangulatos utcák, a macskaköves terek engem Prágára emlékeztettek, csak kevesebb volt a turista, nem volt akkora tömeg. Bármerre néztem, mindenfelé stílusos épületek, a legtöbb helyen felújított homlokzatok láthatók. Talán ami Szegedhez képest a hétköznapi ember számára a legnagyobb különbség? A Videoton focicsapat, ami jelenleg vezeti a bajnokságot. Estére sikerült jegyek venni az MTK elleni bajnoki meccsre, kitűnő helyen sikerült állni a csak focipályának megépített sóstói stadionban. Nem volt ugyan telt ház, még csak fél ház sem, de egy olyan élményben volt részünk, ami itthon aligha lenne lehetséges, legalábbis addig nem, amíg nincs egy valamire való csapat Szegeden. Jó hangulat volt, rica hegyekben, de főleg egy csomó lelkes ember, akik együtt szurkoltak a kedvencüknek! (2-1 lett a vége.)
És még vasárnapra is maradt meglepetés: még régi építészbarátomtól hallottam róla, hogy a Fehérvárhoz közeli Tácon van egy római kori lelőhely, Gorsium. Egy III. századi város több Aquincum-nyi területen, ahol római kori laktanya, színház, templomok vannak részben feltárva. A falak között sétálva azon tűnődtem, hogy ennyire régen lettem volna történelemórán, vagy tényleg nem szerepelt ez a hely a könyveimben? Be kell vallanom, most tudtam meg, hogy ez a hely létezik Magyarországon... Számos történelmi helyszín, található a környéken, jó lett volna még diákként, egy osztálykirándulásról többet tudni a sok nevezetességről!

Azt mondom magamnak: ha ennyi új élménytől nem sikerült volna feltöltődnöm, legközelebb el sem szabad utaznom! Jó éjt!