Az elmúlt hetem remekül sikerült: többször is jó hírekkel dobtak fel a kollégáim, és több olyan visszajelzést kaptunk az irodában a munkánkról, ami további ötletekre és újításokra inspirál bennünket. Hiszem ugyanis, hogy manapság nagyon fontos a piacon való megkülönböztethetőség, az újításra, változtatásra való készség. Ha mer is valaki új módszerhez nyúlni, érdemes egy próbát tenni, hátha működik! Ha ugyanis az ügyfél megtalálja a hasznot a maga számára, és él a lehetőséggel, ettől már működik az ötlet.

Minden marketingről szóló könyvben, amelyik a megszokottól eltérő módszereket ígér azt olvasom, hogy tegyem magától működővé a hirdetéseket. Érdemes „gerilla” módszereket alkalmazni akkor is, ha azok a piacon szokatlanok. Ha az ügyfél pozitív visszajelzést ad rá, más nem számít. Egyszóval az eredményesség a kulcsszó, az dönt a módszerről. De persze, ahogy mondani szokás, az ördög nem alszik! Mindig eszembe jut erről, hogy biztosan nekem kell-e először bármilyen szokatlan fogást használni, milyen lesz vajon a visszajelzés? Mit fogok tenni, ha ellenállásba ütközök?
Hetek óta mégis belekezdtünk egy ehhez hasonló ötlet alkalmazásába és kezd beérni: az ügyfél elkezd egyedül számolni, látja a különbséget, és érzi a zsebén is. Amikor pedig elkezdi önállóan használni, akár egyedül tovább is fejleszti, kiderül más olyan tulajdonság is, amire mi eredetileg nem is gondoltunk az irodában, szinte már saját életre kel az ötlet, működni kezd. De legfőképpen az az öröm benne, hogy érdemes volt sokat agyalni, érdemes volt az újdonság kockázatát is vállalni, ha jó a fogadtatás!

Az elmúlt hét másik munkához kapcsolódó élménye volt, amikor egy kedves ügyfél újra csak elismeri az igyekezetet, az önálló kezdeményezést.
Gyakran mondom az irodában, hogy sose értékeljük túl a szerepünket! Úgy segítsünk az ügyfélnek, ahogy az neki a legjobb, abban a tempóban haladjunk, ami neki a legkényelmesebb! Sokan eleve nem ismerik a munkánkat, nem ismerik a részleteit, az elemeit. Ha azt érzékelnék, hogy túl sok kérdésbe szeretnénk tanácsot adni, és azt ő látható módon kissé túlzónak, már-már beleszólásnak érzi, beszéljük át újra dolgokat. Vannak azonban olyan megbízóink is, akik szinte igénylik a részletes tanácsokat és nem bánják, ha mi javasolunk konkrét menetrendet, ha akár helyettük találunk ki egész megoldásukat, és ezzel teljesül a legfőbb céljuk. Például lehetőség adódik a következő lépés maradéktalan megvalósítására. A döntés természetesen mindig az övék, mi csak javaslatot adunk.
A minap pedig éppen erre volt példa: az eladó szeme előtt az a cél lebegett, hogy miként tudja megvásárolni a következő lakását, az ehhez vezető út megtalálása okozott neki megelégedést. A tárgyalás során egyedül nem ismerte fel a kínálkozó lehetőséget, ebben voltunk segítségére: nem erőltetve, de határozottan rámutatottunk arra, hogy hogyan érhető el a legfőbb cél, hogy mi fogja legmegfelelőbben megoldani a problémát. Ő pedig hálásan megköszönte.
Sosem lehetetlen dolgokat mutatunk, még csak nem is mi találjuk ki őket. De a tapasztalatunkkal és felkészültségünkkel olyan lehetőségekre tudunk rámutatni, amelyek sok esetben, mint amilyen ez is volt, ami egyben megoldja az eladás, és akár a vétel kérdését is.

A hét végén a pontot az i-re a pénteki Tirke Honolulu-koncert tette fel, ezúton is köszönet a srácoknak!